Először is szögezzük le, mi alapvetően szeretjük ezt a helyet, mert tök jó hangulata van (egy régi mozit alakítottak át egy cool fiatalos kajáldává) és az ételek is elég jók. Ma ismét teszteltük őket, de most élesben. Na lássuk.

Én, Edith ettem egy fokhagymás sertést zelleres tócsnival, Zsófi pedig húsgombócot főtt krumplival (burgonyával elnézést). Alapvetően a legnagyobb problémánk mindig is az volt, hogy lassú a kiszolgálás és ezzel sajnos elmegy sok időnk. Ez most is így volt, direkt néztük hogy 1 és negyed óránkba telt az ebéd háztól házig. Mentségükre legyen mondva, hogy mi villamosozunk a  Móriczig, ami kb. 10 perc, na de akkor is...

Térjünk vissza az ételre: a tócsnim egész finom volt, de a sertésen semmi fokhagymást nem éreztem és sajnos egy picit száraz is volt, az adagok meg mintha a legutóbbi látogatásunkhoz képest összementek volna. Én nem bánom ha nincs túldizájnolva egy kaja, de legyen elég és finom friss, most ebben az értelemben ez picit alulmúlta a várakozásainkat. Zsófi meg volt elégedve a húsgombóckáival, annyit fűzött hozzá, hogy a  szósz neki olaszos volt, nem magyaros, ami a fűszerezése miatt lehetett. 

Én még kértem desszertet is, amiért külön kellett szólni, mert elfelejtették...sajnos a desszert sem volt jobb most mint a fő étel, száraz, és semmi extra, de itt most rossz értelemben. Ettünk itt már olyan répatortát, hogy mind a tíz ujjunkat ugye...hát az magasra tette a lécet, ez van.

Ami picit rosszul eset, bár hozzá kell tenni talán jogos volt, hogy a pincér fiú beszólt Zsófinak, hogy ne az asztalnál dohányozzon, és hogy most utoljára hozza ki a számlát az asztalhoz, (ez viszont már nem volt jogos) mert amúgy a pénztárnál kell fizetni ha bontott számlát kérünk. Mondjuk ezt pár fokkal udvariasabban is megtehette volna, mint ahogy a pénztárnál  teljesen kedves és udvarias volt a kollégája.

Szóval az van, hogy vegyesek az érzelmeink. Én a kajára 5-ből 3.5-öt adnék, kiszolgálásra pedig 2.5-öt ugyanezen skálán. Jó adottságú a hely, de még van mit fejlődni fiúk, hajrá!

 Edith